A nemzeti zászló története
Nemzeti zászlónk hosszú fejlődés során alakult ki. A IX. századból semmiféle zászlóábrázolás nem maradt fenn, ezért csak analógiák alapján lehet őket rekonstruálni. A korban a fejedelmi szín mind a pusztai népeknél, mind a nyugati keresztény civilizációkban a vörös volt, és a vonatkozó jelképeket mindig a zászló csúcsán használták, ebben a római birodalmi hadijelvények hagyománya él tovább. Esetünkben a klasszikus fejedelmi szín, a vörös jelenik meg, amely egyben a későbbi magyar címer alapszíne is. A zászló csúcsán a vezető törzs (Árpád törzsének) szent állata, a turul háromdimenziós figurája található. A mitikus madár alakját a rekonstrukció a híres rakamazi korong után ábrázolja. A magyarok - a krónikák tanúbizonysága szerint - fekete turulmadárral díszített vörös zászlók alatt harcoltak. E hadijelvényeket később felváltották a szentek képeivel kivarrott zászlók. (Például Szent István "Szent György és Szent Márton zászlaja alatt" vonult csatába.) A zászló, amely a jellegzetes hármas gótikus ívű talapzaton áll, III. Béla idején jelent meg. A kettős kereszt ebben az esetben bizánci jelkép (III. Béla hosszú ideig a bizánci udvarban élt), és az uralkodó kettős: világi és transzcendentális hatalmát jelképezi. Eredendően a kettős kereszt lebegett a címerpajzson, illetve a zászlólapon, a későbbiekben hozzá csatlakozó hármas ív az országot, majd a Golgota hegyét jelképezte, a XVII. századtól kapcsolódik hozzá a magyar királyság területének geográfiája. Később a vörös-ezüst sávos zászló (esetleg kiegészítve az uralkodó dinasztikus színeivel) vált általánossá. Az Árpád-házi királyok kettős keresztes címere (és zászlaja), illetve sávozott családi címere és zászlaja párhuzamosan létezett a XVI. század végig.
Bár a XV. századtól egyre gyakoribb a vörös-ezüst-zöld sodrás az oklevelek pecsétjeinek selyemzsinórzatán, illetve olykor a hadizászlók peremfogazatán is megjelenik. A Szent István-rend alapításakor 1764-ben a vörös és zöld lett a szalag színe, majd 1794-ben Martinovics Ignác fejtette ki vallomásában először, hogy a nemzet színeiül hármas színösszeállítást, a zöld-vörös-fehéret kívánták bevezetni. Valójában csak 1806-ban írják le a ma is használatos sorrendben, s csak az 1848. évi XXI. törvénycikk írja elő hivatalosan először a "piros-fehér-zöld" színek használatát
A mai értelemben vett trikolórt a francia forradalom hatására valóban a radikális értelmiség alkotta meg, szentesítve használatukat hivatalosan is az 1848-as áprilisi törvények XXI. törvénycikkében:
1. "A' nemzeti szín és ország czímere ősi jogaiba visszaállíttatik.
2. Ennélfogva a' háromszínű rózsa polgári jel képen ujra felvétetvén, egyszersmind megállapíttatik, hogy minden nyilvános ünnepek alkalmával és minden magyar hajókon a' nemzeti lobogó és ország czímere használtassék."
Színei a korábban rögzült magyar címerből származnak (az ezüst vágások színe a heraldika szabályai szerint a zászlón fehér), és a magyar nemzet színeiként értelmezve zászlón ebben az összeállításban csak a reformkorban jelentek meg. 19. századi romantikus értelmezés szerint a
piros sáv az "erőt",
a fehér a "hűséget"
és a zöld a "reményt" szimbolizálta.
A trikolór (három szín szerinti tagolás) ugyanakkor a francia forradalomban született francia nemzeti zászló nyomán a forradalomra is utalt. A piros és fehér mellé harmadiknak a zöld színt József nádor első felesége, Alekszandra Pavlovna javaslatára vették fel. Ez a zászló 1848 előtt már jelen volt, de még nem terjedt el. Az 1848-as követelések egyike volt, hogy "a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak" [2] - szemben a Habsburgok fekete-sárga színeivel. Erről az áprilisi törvények 21. cikkelye rendelkezett. A piros-fehér-zöld zászló így hivatalosan elismert magyar nemzeti jelkép lett, amelyet 1848-49-ben már általánosan használtak polgári zászlóként. Az 1848-1849-es honvédsereg ezzel szemben fehér színű, piros és zöld úgynevezett farkasfogakkal szegélyezett zászlók alatt harcolt, közepén a címerrel.
A szabadságharc leverése után tiltott jelképnek számított. A Habsburg-hatalom betiltotta a magyar nemzeti szimbólumok, így a címerek használatát, és visszatért az 1848 előtti birodalmi címerhasználathoz. A forradalmi emléknek számító nemzetiszín zászlók, lobogók vagy azok részei birtoklását, használatát üldözték és büntették. A megtorlás időszaka, a Bach-rendszer megszűntével e téren is enyhült a szigor, ennek jele, hogy az 1861. évi Szent István-napi ünnepségeken már hivatalosan is feltűnhetett a piros-fehér-zöld szalagos magyar zászló1867-től kezdve hivatalos. 1918-1919 Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően kikiáltott köztársasági magyar állam a koronától - mint a királyság jelképétől - megfosztott kiscímert alkalmazta nemzeti jelképként. Az 1919 utáni király nélküli Magyar Királyság visszaállította a koronás címer használatát. A címer felkerült a nemzeti trikolórra mint ismételten teljes jogú nemzeti zászlóra is. A második világháború után, az 1945 januárjában megkötött fegyverszünetet követő időszakban az új magyar kormány egy ideig még a koronás kiscímert alkalmazta. Az 1946. február 1-jén kikiáltott Magyar Köztársaság - 1848/49 és 1918/19 eszmei-politikai örökségéhez visszanyúlva - a korona nélküli kiscímert vette használatba. Az ekkor már egyre gyakrabban Kossuth-címerneknevezett szimbólumot helyezték a magyar zászlókra is. kötött fegyverszünetet követő időszakban az új magyar kormány egy ideig még a koronás kiscímert alkalmazta.
1946 és 1949 között a Szent Korona nélküli, úgynevezett "Kossuth-címer", majd 1949 és 1956 októbere között a szovjet mintára készült népköztársasági címer ("Rákosi-címer") volt középen. Az 1956-os forradalomban a felkelők és a lakosság jórésze kivágta ezt az idegen jelvényt. A Nagy Imre-kormány visszaállította a korona nélküli Kossuth-címert, mely még a forradalom kádári leverését követő néhány hónapban is hivatalos volt. Az újabb, a Rákosi-címertől különböző - de ekkor is szovjet mintájú, vörös csillagos -, úgynevezett "Kádár-címer" (1957-1989) a zászlón hivatalosan nem szerepelt.
A magyar zászló a rendszerváltáskor sem változott. A hivatalos állami és polgári zászló (a Magyar Köztársaság lobogója) az 1990. évi XL. törvény (elfogadása: június 19.) szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
XIV. Fejezet - A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei
74. §
A Magyar Köztársaság fővárosa Budapest.
75. §
A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.
76. §
(1) A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll.
(2) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.
(3) A Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A címer használatának jogi háttere
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény ("Alkotmány")
A 1995. évi LXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról ("Nj. tv.")
Miniszteri rendeletek
Egyéb, a címer használatáról rendelkező jogszabályok:
II. A címer használatára jogosultak köre
A címer használatára jogosultak köre a használathoz való jogosultság eredete és terjedelme szerint
a hivatali feladataik ellátása során külön engedély nélkül használhatják, illetőleg helyezhetik el az épületeiken és helyiségeikben. Az említett szerveknek a címert a címeres körbélyegzőn úgy kell használniuk, hogy a címer körül a szerv nevét, illetőleg a címert használó személy hivatalának (tisztségének) megnevezését fel kell tüntetni.
Magányszemély, jogi személy általi használat
Az Nj. tv. szerint: "Ha törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján jogszabály másként nem rendelkezik, magánszemély a foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása során, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet – az 1. és a 2. pontban említett szerveken (személyeken) kívül - a tevékenysége során, illetőleg a szervezete jelképeként vagy ennek részeként a címert nem használhatja". Ez alól a szabály alól a címer védjegy elemeként való használatának lehetősége (ld. II/4. pont) teremt kivételt Az Nj. tv. - idézett rendelkezése értelmében - fokozott védelemben részesíti az ország címerét. A közhatalmi jogosítványokkal rendelkező szerveken kívül foglalkozásuk, tevékenységük gyakorlása során mindenki másnak tiltja az ország címerének használatát. E tilalom alól törvény vagy törvény felhatalmazásán alapuló jogszabály tehet kivételt A szabályozás indoka – az Nj. tv. kommentárja értelmében -, hogy a piacgazdaság kialakulásával párhuzamosan a gazdasági élet szereplőinek termékeik minőségével, illetve saját jelképrendszerükkel kell biztosítaniuk áruik kelendőségét, nem pedig azzal, hogy a partnerek bizalmát a hivatalosság látszatát keltő nemzeti jelkép használatával nyerik meg. A nem gazdasági tevékenységet folytató társadalmi, politikai szervezetek esetén tevékenységük során szintén nem indokolt az ország címerének használata, mert ez azt a látszatot keltheti, hogy mögöttük valamiféle kiemelt állami garancia áll. Ugyanakkor az Nj. tv. nem zárja ki, hogy a kialakuló tevékenységi formák és szervek (pl. kamarák) esetén, ha az általuk ellátott közfeladatok ezt szükségessé teszik, az Országgyűlés vagy az általa adott felhatalmazás alapján jogszabály eltérően rendelkezzen. A nemzethez tartozás kinyilvánítása céljából magánszemély a címert és a zászlót (lobogót) a Nj. tv-ben foglalt korlátozások megtartásával használhatja.
Felhasznált irodalom:
Miniszterelnöki Hivatalt honlapja
Dömötörfi Tibor: A magyar címer és zászló útja
wikipedia
Európai Unió zászlója.
Ez tehát az európai zászló, amely nem csupán az Európai Unió jelképe, hanem Európa népeinek szélesebb értelemben vett egységét és identitását is szimbolizálja. Az aranysárga csillagok által alkotott kör az európai népek közötti szolidaritást és a harmóniát jelképezi.
A csillagok száma és a tagállamok száma között nincs összefüggés. Azért szerepel 12 csillag a zászlón, mert a 12-es szám ősidők óta a tökéletesség, a teljesség és az egység jelképe. Éppen ezért az Unió bővítéseitől függetlenül a zászló nem változik.
A zászló története
A zászló története 1955-ig nyúlik vissza, amikor még csak a mai Európai Unió csak az Európai Szén- és Acélközösség elődje létezett mindössze 6 tagállammal. A különálló és több tagállamot számláló Európa Tanácsot azonban évekkel korábban hozták létre azzal a feladattal, hogy küzdjön az emberi jogokért és támogassa az európai kultúrát.
Az Európa Tanács sokáig gondolkozott azon, hogy milyen jelképet válasszon magának. Végül Eugen Kolisko alapötlete nyomán, Arsène Heitz strasbourgi művész tervezte, és a Tanács 1955. december 8-án Gerard Slevin írországi főheraldikus javaslatára, viták sorozata után, fogadta el a ma is használatos, kék alapon kör alakban elhelyezkedő 12 aranysárga csillag tervét. Számos nép hagyományvilágában a 12-es szám a tökéletesség szimbolizálása mellett utal az év hónapjaira és az óralap számaira is. A kör pedig egyebek között az egység szimbóluma. Megszületett tehát az európai zászló, az európai népek közötti ideális egység jelképe.
Az Európa Tanács a későbbiekben szorgalmazta, hogy a többi európai uniós intézmény is fogadja el a zászlót saját jelképének, majd 1983-ban az Európai Parlament megszavazta a zászló európai uniós jelképpé emelését. Végül 1985-ben a zászlót valamennyi uniós tagország állam- és kormányfője az Európai Unió - akkoriban Európai Közösségek - hivatalos emblémájaként fogadta el.1986. május 26-án az Európai Gazdasági Közösség is elfogadta a zászlót, majd később az 1990-es években a Maastrichti Szerződéssel megalakuló Európai Unió is. Ettől kezdve a zászló használatát az Európa Tanács és az Európai Unió közösen szabályozza. A zászló megjelenik az euró bankjegyeken, külön a csillagok pedig az érméken.
Az európai zászló az Európai Bizottság, az Unió végrehajtó szervének egyetlen jelképe, míg a többi intézmény és testület az európai zászló mellett egyéb saját jelképpel rendelkezik.
Manota Bt. Budapest
Termékeink:
Magyarország zászlói (kerületi, megyei), Magyar nemzeti zászló, Árpádsávos zászló, Nemzetek zászlói, Családi zászlók, Gyászzászló, Asztali zászlók, Díszzászlók, Reklámzászlók, Hajózászlók, Kikötőzászló, Sportzászlók, Molinó, Füzérek, Díszszalagok, Díszterítők, Éremtartó szalagok, Lobogók